2011. január 31., hétfő

Nora Roberts: Kör-trilógia

A könyvtárnak az az egyik előnye, hogy a trilógiákat összegumizva tartják a polcon, legalábbis ahová mi járunk. Így nem kell a folytatásokra vadásznom, hanem egyhuzamban elolvashatom őket.

A kötetek sorrendje
1. Morrigan keresztje
2. Istenek tánca
3. A Némaság völgye

Szeretem a fantasy-történeteket, Nora Roberts tollából is olvastam már többet (A mágia útjai, A sors útjai, A Három Nővér szigete-trilógia, Bűbájosok). Ez is nagyon tetszett, vannak benne sárkányok, varázslók, boszorkányok, vámpírok. Játszódik a régmúltban, a jelenben, és egy másik világban. 

"Összecsapás készülődik a jó és a rossz erői között, több idősíkban kibontakozó háború. Lilith, az alvilág démonja, a vámpírok királynője maga köré gyűjti vazallusait. Morrigan istennő vállalkozik arra, hogy szembeszálljon a sötét erők parancsolójának világok elpusztítására törő terveivel. Vele tart az általa toborzott hattagú csapat, mely különös embereket és lényeket egyesít a magasztos cél érdekében : egy nagy hatalmú varázslót, egy rejtelmes képességekkel megáldott boszorkányt, egy tudós hercegnőt, egy alakját változtató harcost, egy démonvadászt s végül egy különös figurát, aki nem más, mint egy évszázadokkal korábban lelkét vesztett vámpír.
Hoyt Mac Clonaoith, a varázsló, belekiáltja elkeseredését a viharba, és szembeszáll a gonosszal, mely kiszakította testvérét a családjától. Lilith sok ezer éve uralkodik, s az idők során számtalan embert kerített hatalmába örökkévalóságot ígérő csókjaival. Nincs szándékában megállni, míg uralma alá nem hajtja a jelen világot, s el nem ousztítja a jelenkoron túl létező parány világokat.
Hoyt Morrigan istennőtől kapta a hatalmát, az ő segítségével gyűjti össze a kiválasztott harcosokat, akiknek ereje legyőzheti a gonoszt. Hoyt ebben a körben, sok száz évvel később, a jövőben tanulja meg, milyen erős lehet szíve és szelleme.
A szélesen hömpölygő mese elmossa a határvonalat a valóság és a többi világ közöt, miközben összecsapnak azoknak a férfiaknak és nőknek a szenvedélyei, akik vállalták a küzdelmet az emberiség sorsáért.
"

2011. január 15., szombat

Lee Child: 61 óra

"Dél-Dakotában az évtized hóvihara tombol. Az állam útjain mindenfelé a zord időjárásban elakadt járművek vesztegelnek. Egy távolsági busz is balesetet szenvedett a fehérbe borult tájon. Utasai átlagemberek: kirándulásra indult nyugdíjasok. És még egy valaki, aki leginkább észrevétlen szeretne maradni, mégis jobban már ki sem tűnhetne az idős emberek közül egy tagbaszakadt, marcona férfi, akinek egész magatartásából süt a katonás fegyelem. Ő Jack Reacher. A baleset helyszínétől harminc kilométerre békés kisváros húzódik. Ám a látszat csal: a településen rendőrök tucatja véd egy idős hölgyet, aki egy semmitől vissza nem riadó kábítószer-kereskedő elleni per koronatanúja. Ha elég sokáig él, kiállhat a tanúk padjára. De a városba érkezik egy hidegvérű, magányos gyilkos, akinek egyetlen feladata van: megakadályozni az asszonyt terve végrehajtásában. Egyetlen dologgal azonban nem számolt: Jack Reacherrel. Mélyen eltemetett titkok, erőteljes ellenségek. És már csak 61 óra van hátra! Lee Child legújabb könyve elképesztő fordulatokat tartogat az olvasó számára. A kötet izgalmai pedig hamarosan folytatódnak... "

Nem szeretem azt, hogy "folyt.köv.", kivéve, ha a könyvtárban a folytatása is össze van vele gumizva a polcon.
Ugyan befejeződött a Harry Potter-, twilight-, Ravenscar-sorozat, de még epedve várom az Eragon-, Fekete Tőr Testvériség-, Bukott angyalok-regényfolyamok újabb kötetét. Persze közben azért elfoglalom magam ezzel-azzal, új Lee Child-könyv olvasással, erre "a kötet izgalmai hamarosan folytatódnak"?! Ne már! Úgyhogy nyílt levélben fordulok a szerzőhöz, hátha olvassa a blogomat:

Tisztelt Lee Child úr!

Nagyon szépen kérjük, többet ne tegyen velünk olyant, mint a legújabb könyvében, ahol egy nagyon fontos cselekményszálat nem varr el, kínzó tudatlanságban hagyva olvasóit. Mi úgyis megvesszük a következő könyvét. Nekünk teljesen megfelel az az unalmas befejezés is, ha Jack Reacher buszra/repülőre/metróra/biciklire száll, és elutazik Bostonba/Kanadába/Helsinkibe/Disneylandbe a lenyugvó/felkelő nap/hold fényében...

Maradunk továbbra is hű rajongói,
Tündérke(+ húga, öccse, sógora, stb.)

A könyv egyébként nagyon jó volt, különösen az tetszett, hogy a főhős katonai pályafutásából tudtunk meg újabb érdekes részleteket. Például gyerekkorában részese volt egy különös kísérletnek, amely meghökkentő eredménnyel zárult... Eddig is tudtuk róla, de most a hivatalos aktájából is kiderült, hogy szakértője a kézi- és vállról indítható fegyvereknek. Rekordpontszámmal nyerte meg a sereg ezerméteres lövészversenyét. Anyanyelvi szinten beszél az angol mellett franciául, elboldogul a spanyollal is. Átlagon felüli az állóképessége, kiváló teljesítményt nyújtott a terepen, kiemelkedő a közelharcban. Ez utóbbi azt jelenti, "mintha odavágnának valakihez egy bekapcsolt láncfűrészt".

Jack Reacher katonai rendőr volt, őrnagyi rangban is szolgált egy ideig, mielőtt leszerelt volna. A korábban olvasott Elvarázsolt dollárok c. könyvben remek magyarázatot olvastam arról, hogy miért nem szabad alábecsülni azt, akinek ez (volt) a foglalkozása:
"A katonai rendőrnek katonai törvényszegőkkel van dolga. Ezek a törvényszegők hivatásos katonák. Magas szintű kiképzést kaptak fegyveres harcból, szabotázsakciók kivitelezéséből, fegyvertelen közelharcból.[...] Tehát a katonai rendőrnek még képzettebbnek kell lennie. Fegyveres harcban és közelharcban egyaránt."
 
Visszatérve A 61 órára, ami még tetszett, hogy remek összegzés olvasható benne Jack Reacher kedvenc mottóiból:
"Reméljük a legjobbat, de készüljünk fel a legrosszabbra."
"Csak egyszer csináld, de akkor jól."
"A tervek mindig füstbe mennek, ahogy eldördül az első lövés."
"Soha nincs olyan, hogy "szolgálaton kívül"."
"Nem félek a haláltól, féljen a halál tőlem."
"Nem szeretek vereséget szenvedni. Minden érdekelt félnek jobb, hogy nem történik meg túl gyakran."

A kiadó honlapja szerint február 22-én jelenik meg a folytatás, nagyon várom, és azt megígérem, hogy unatkozni, lábat lógatni addig sem fogok :-)

2011. január 11., kedd

Linkelgetések

Legszemfülesebb olvasóim biztos észrevették, hogy jobboldalt a könyvek felsorolásakor néhány sor linkké változott, mert elkezdtem hozzákapcsolni a címekhez a korábban írt könyvajánlókat, szépen apránként majd csak elkészülök vele...


2011. január 5., szerda

J. D. Robb: Halálos származás

Sokáig nem derült rá fény, hogy a J. D. Robb álnéven megjelenő, jövőben játszódó krimik is Nora Roberts tollából származnak.

Hiába írunk 2058-at New Yorkban, hiába nagyon fejlett a technológia, az embereket még mindig ugyanazok az ősi ösztönök motiválják, ugyanúgy elveszik egymás életét. A regények főhőse, Eve Dallas, a gyilkossági csoport legkitartóbb nyomozója elől azonban egy gyilkos sem menekülhet...

Idén elsőként egy újabb remek Eve Dallas-regényt olvastam, a sorban a huszonnegyediket, ez is remek volt, jó kis izgalmas krimi :-) Az egész könyvsorozatban nagyon tetszik, ahogyan azt érzékelteti, mennyire ismeri és szereti egymást Eve és férje, Roarke; néha szoktam kuncogni a humoros részeknél; az elénk vázolt jövőképet pedig időnként roppant érdekesnek találom.

"A "dr. Tökéletesként" ismert, jámbor Icove a családjának és a munkájának szentelte az életét. A rendőrségi nyilvántartásban nem szerepelt. Dallas túlságosan is tisztának találja az előéletét. Tudja, valamit rejtegetett, és biztosra veszi, a fia, aki egyben az utódja is, tudja, hogy mit. Majd - akárcsak az apját -, az ifjabb dr. Icove-ot is meggyilkolják... Egy ugyanolyan halálosan pontos szúrással.
Ki lehet az a titokzatos nő, és milyen kapcsolatban áll a jóságos orvosokkal? Eve a férje, Roarke segítségével követi legsötétebb ösztöneit, amelyek egyre inkább az Icove-ok múltja felé terelik. Rádöbben, hogy ezek az emberek mindenáron a tökéletességet akarták megteremteni - a természet törvényeit feszegették, a tudomány határmezsgyéjére tévedtek, embertelenül viselkedtek, és elveszítették a játszmát."


2011. január 2., vasárnap

2010-es olvasmányaim

Lássunk először néhány számadatot.

2010-ben pont 100 könyvet olvastam, összesen 41593 oldalt.
A három legrövidebb két J. D. Robb novella volt (94-95 oldal), valamint George Orwell: Állatfarm (131 oldal).
A három leghosszabb: Ken Follett: A titánok bukása (968 oldal, ez egyébként a jubileumi 100. könyv), J. R. Ward: Megbosszult szerető (944 oldal) és J. R. Ward: Halhatatlan szerető (816 oldal).

Nem tudnék megnevezni csak egy könyvet, hogy melyik volt a legjobb, talán az újonnan felfedezett J. R. Ward-regények tetszenek a leginkább, a Fekete Tőr Testvériség- és a Bukott angyalok-sorozat egyaránt.

J. R. Wardon kívül megtetszett Fejős Éva és Tess Gerritsen is, kíváncsi leszek további regényeikre.

Nora Roberts-lelkesedésem töretlen, tavaly 35 könyvet olvastam tőle, és rajongója lettem az ő J. D. Robb álnéven írt, jövőben játszódó krimijeinek is, 22 könyvnél tartok, és még van a könyvtárban, amit nem olvastam.

Ami viszont csalódás volt, az Vavyan Fable új novellagyűjteménye (Kedves, mint egy kéjgyilkos), a régi könyvei sokkal jobban tetszettek, ugyanez a helyzet Robin Cookkal is.
Orwell: 1984 c. regénye egy kicsit megviselt, néhány oldalnál többet nem tudtam egyszerre olvasni, annyira nyomasztott. Sőt volt olyan rész is, amit átugrottam, ilyet nagyon-nagyon ritkán teszek...

Apropó, könyvtár. Az, hogy beiratkoztam (mármint Anna és Veronika :-)), jelentős szerepet játszott abban, hogy ennyire rákaptam ("visszakaptam") az olvasásra.

A teljes listát jobboldalt lehet olvasni, a végén felsoroltam a 2008-2009-es könyveket is, valamint a hangoskönyveket.

2009-ben ezt írtam 2010-re vonatkozóan:
"Nagyon remélem, hogy megjelenik magyarul B. T. Bradford Ravenscar-trilógiájának befejező kötete, Meyertől a Breaking Down, valamint az Eragon 4. része legalább angolul..."
Ezek közül csak az utolsó nem teljesült, olyannyira, hogy még a várható megjelenés dátumáról sincs semmilyen információ.
Kellemes meglepetésként megjelent egy új Dan Brown, Ken Follett és Lee Child-regény.

Idén várható a 9. Fekete Tőr Testvériség angolul, talán magyarul is, az Eragonnak pedig továbbra is nagyon várom a végét...

2011. január 1., szombat

Hogyan is kezdjem...

Nemcsak olvasni szeretek, hanem másokkal megosztani az élményeimet is. Az elsősorban a kreatív alkotásaimnak létrehozott blogomban helyet kapott néhány könyvajánló (összesen tizenhat), tavaly azonban összesen kereken száz könyvet olvastam, ezért jött az ötlet, hogy külön blogot indítsak a könyveknek.